Úgy tűnik, ez a tél most tényleg a kötés és a első próbálkozások időszaka lesz. Mióta tűt vettem a kezembe megint, gyakorlatilag folyamatosan készül valami. Még az ősszel megkötöttem életem első csipkemintás sapkáját, ezt itt ni:
A csudasárga fonalból maradt egy kevés, gondoltam egy kesztyűre talán elég lesz, ha összepárosítom valamivel. Gondolkodtam többféle színen, aztán szembejött ez a szürke gombolyag egy turkálóban (nem is tudtam, hogy itt Pesten is van olyan, ahol fonalakat is lehet találni). A mintát már régen kinéztem a ravelry-n, de novemberben nem lett volna értelme ujjatlan kesztyűt kötni, így átalakítottam egyujjas kesztyűvé.
Innentől már csak reménykedni kellett, hogy elég lesz a fonal... Első nekifutásra magic loop- technikával kezdtem (ami egyébként arra jó, hogy kisebb átmérőjű dolgokat is lehessen körkötőtűvel készíteni). Menet közben kaptam viszont két szett harisnyakötőtűt, és persze nem hagyott nyugodni a kíváncsiság, így lebontottam az egészet, és elkezdtem azzal újra.
Régóta szerettem volna már kipróbálni ezt a fajta kötést, de sokkal bonyolultabbnak tűnt, mint a magic loop. Én, ahogy 5 tűt próbálok kordában tartani? Áhh...Ehhez képest az első öt perc után, ami ahhoz kellett, hogy ráérezzek, hogy is kell őket tartani, hogy ne tegyek kért magamban, vagy másban, teljes a szerelem. :) Igazából sokkal nagyobb kihívás volt a két fonalat egyszerre használni (merthogy ebből a szempontból is első ez a próbálkozás), mint a harisnyakötőtűkkel bánni.
És a végén még a fonal is pont elég lett.:) Szóval ide nekem 5 kötőtűt, és körbekötöm a világot:)
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése