Nem tudom, talán a korral jár :), de idén télre valahogy fázós lettem. Évek óta a legnagyobb hidegben is csak egy vékony sapkát hordtam, azt is inkább azért, mert lila és jól néz ki:) Most meg... le akar fagyni a fejem nélküle. Pont jókor kaptam két nagy zacskónyi fonalat, és rögtön felkeltette az érdeklődésemet ez a kékség. Nagyon régóta nem kötöttem már, valamiért mindig ferdén sikerültek a sorok, így egy idő után feladtam a próbálkozást. Mostanában olvasgattam a Barka Fonal kötősuliját, és megjött a kedvem, hogy újra nekikezdjek. Gyakorlatilag újra tanultam kötni... (Valószínűleg azzal volt a baj, ahogyan a szemeket felszedtem, nem a kezemben volt a hiba:) Ajánlom egyébként mindenkinek, aki most tanul kötni, mert érthető, egyszerű, és szinte mindenhez van videó.
Annyira lelkes lettem, hogy el is kezdtem sapka leírásokat keresgélni a ravelry-n. Találtam is egyet, nagybojtos is, jó a mintája, nem fejrelapulós, ez kell nekem. Ahha... Ahogy elkezdtem a próbakötést, kiderült, hogy a rizskötés ebből a fonalból olyan durva tapintású, hogy biztosan nem akarom majd a fejemre tenni. Jó, akkor legyen simakötés. De nem lesz túl kék az a kék? Tegyünk még hozzá valamit. Volt a csomagban egy kisebb nagyon puha bordó gombolyag is, kicsit vastagabb, mint a kék fonal. Az volt a terv, hogy az egy-egy más színnel kötött sima szem olyan lesz majd, mintha apró szívekkel lenne díszítve a sapka. Meg amúgy is jó, ha megtöri valami a nagy kék felületet. Aztán megváltoztattam még a kezdő szemszámot, a passzé szélességét, a sima rész szélességét...Gyakorlatilag csak a pompom maradt olyan, mint a leírásban szereplő...
Többször bontottam le teljesen és kezdtem újra, ezzel töltöttem a szilvesztert is (ha lehet hinni a babonának, idén annyit kötök majd, mint egy nagymama), de a végén pont olyan lett, amilyet szerettem volna. Ilyen:
A szívecskék közelről
Ugyanezzel a lendülettel megtanultam kesztyűt kötni is. De az már egy másik történet.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése